2025-ben kezdtem el festeni Spanyolországban, Torreviejában. Bár a mediterrán világ régóta része az életemnek, ott vált először közvetlen festői közeggé. A tengerparti lét, a fények és a mindennapok impulzusai egyszerre szabadítottak fel és kényszerítettek új fókuszra.
Meg kellett tanulnom mindössze két négyzetméteren, egy ebédlőasztalon dolgozni – szemben azzal, hogy itthon egy negyven négyzetméteres műterem áll rendelkezésemre. Ez a szűkösség arra késztetett, hogy a gyakorlatokra koncentráljak: koncepcióra, színkoncepcióra, színdinamikára, figurativitásra, térre és árnyékra.
Spanyolország számomra nemcsak új kezdet, hanem visszatérés is a mediterrán övezetbe.
Kamaszkoromban négy évet töltöttem Szíriában, és az ottani fények, színek, élmények azóta is alapvetően határozzák meg a gondolkodásomat. Ez a spanyol időszak így egyszerre jelentett gyakorlatot és reflexiót, szabadságot és emlékezést, kísérletet és folytatást.